Atlantisz - Felfedezések

Atlantisz – Felfedezések 

Soha nem kezdődött volna el a kutatás, ha a görög filozófus, Platón (kb. Kr. e. 427-347) nem meséli el a történetét két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban. Atlantisz létezése nem tény, de nem is alaptalan mese. És nem Platón agyából pattant ki, ugyanis az egyiptomi Középbirodalom idejéből ránk maradt egy ugyanilyen mese.

Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül mindenki vízbe fúlt. Ő egy gerendába kapaszkodva partra evickélt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranysárkány lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de egy ujjal sem bántotta. Elmesélte vendégének, hogy a sziget a gazdagság és boldogság földje, régen 75 elégedett sárkány népesítette be, akik közül csak ő egyedül maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó hamarosan megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy "soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik"

 

Atlantisz elhelyezkedése

 

Charles Hapgood (1904-1982) - amerikai történész

Sok régi térkép őrzi a térképészek elképzeléseit és számításait távoli vidékekről. Így a tudósok kétkedve fogadták Charles Hapgood amerikai történész (1904-1982) kővetkeztetéseit, aki az 1960-as években a középkori navigációs térképeket tanulmányozta.

A Kongresszusi Könyvtárban rábukkant egy 1531-ból származó térképre, amely Antarktisz partjait jégmentes szárazföldként tünteti fel. Egészen addig úgy tudták, hogy az óceáni hajózás csak Kr. e. 2000 körül kezdődött, és a tudomány mai állása szerint Antarktiszt 6000 éve jég borítja. Vajon előfordulhatott-e, hogy még azelőtt térképet készítsenek róla?

Hapgood több középkori térképet, ún. portolanót tanulmányozott át, melyek szerint az egyiptomiak előtt több ezer évvel létezett egy nagy tengeri civilizáció. Erről azt írja Hapgood „A tengerek királyainak ősrégi térképei” című művében, olyan nyomtalanul semmisült meg, hogy a számtalan tengerészgeneráció semmiféle nyomot nem talált, aminek alapján a helyét azonosíthatták volna a térképeken. Annak ellenére, hogy Hapgood nem állítja, hogy ez a civilizáció azonos volt Atlantisszal, sok egybeesés támasztja ezt alá…

 

Térkép 1531-ből

 

Heinrich Schliemann (1822-1890)

A Trója és Mükéné romjainak feltárásával világhírnevet szerzett Heinrich Schliemann állítólag a következő feliratot találta a mükénéi Oroszlán-kapu közelében:

"Az egyiptomiak Misortól származnak, Misor pedig a történelmi Thot isten gyermeke. Thot egy atlantiszi pap száműzetésbe vonult fia volt, akinek, miután szerelembe esett Kronosz király lányával, menekülnie kellett. Hosszú évekig vándorolt, míg végül eljutott Egyiptom földjére. Ő építette fel az első saisi templomot, ahol tanítványainak átadta szülőföldje bölcsességét."

Schliemann a nyomára bukkant egy papirusztekercsnek is Szentpétervárott, mely a II. dinasztiabeli Senet fáraó idejéből való. Többek között az áll rajta, hogy Senet fáraó expedíciót küldött nyugatra, azzal a céllal, hogy kutassa fel Atlantisz földjének maradványait, ahonnan 3350 évvel ezelőtt (kb. i. e. 6300) az egyiptomiak ősei elmenekültek, elhozva magukkal szülőföldjük minden bölcsességét. Az expedíció öt évvel később sikertelenül tért vissza.

Ugyanebben a múzeumban, egy másik papiruszon az egyiptomi pap-történész, Manetho szavai találhatóak, aki oly módon utal egy 13.900 éves periódusra, mint Atlantisz bölcseinek (királyainak) uralmára. Ez a papirusz az atlantiszi civilizáció csúcsát az egyiptomi történelem kezdetére, azaz kb. 16.000 évvel ezelőttre teszi.

Paul Schliemann

Amikor Paul Schliemann, a Tróját felfedező archeológus unokája 1912-ben bejelentette, hogy birtokában van néhány atlantiszi leletnek, úgy tűnt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori létezése. A lelőhelyet ábrázoló, általa rajzolt térkép is nagyjából megfelelt a sziget elhelyezkedéséről és nagyságáról alkotott elképzeléseknek. A sötét ovális vonalak a fővárost jelzik, ahogy Platón is leírta.

 

 Schliemann térképe

 

A váza "felfedezője" Paul Schliemann volt, a nagy autodidakta ásatórégész, Heinrich Schliemann unokája, aki a következőket írta.

Paul Schilemann vázája


"Egy évvel halála előtt nagyapám (Heinrich Schliemann) egy darab papirost és ceruzát kért. Reszkető kezekkel ezeket írta a papírra: Titkos toldalék a lepecsételt köteghez. Törd szét a bagolyfejű vázát. Figyelj a tartalmára, az Atlantiszra vonatkozik."

Paul Schliemann - aki maga is régész volt - elhatározta, hogy folytatja híres nagyapja munkáját. 1909-ben - miként azt a rejtélyes hagyaték parancsolta - letette az ünnepélyes esküt, hogy életét a nagy feladatnak szenteli. Most már kézhez vehette a nagyapja által hátrahagyott papírköteget, amelynek egyik lapján ez állt:

"Arra a következtetésre jutottam, hogy Atlantisz nemcsak egy nagy földrész volt Amerika, Európa és Afrika partjai között, hanem összes kultúránk bölcsője is... Amikor 1837-ben Trója romjait ásattam Hisszarlikban, és a második rétegben a híres Priamosz-kincset megtaláltam, ezek között egy sajátságos külsejű bronzváza is volt. Néhány tárgyon és a bronzvázán főníciai betűkkel rótt felirat betűzhető ki. Ez a felirat pediglen így szól: Chronostól, Atlantisz királyától. Az 1883. évben a Louvre-ban egy olyan gyűjteményre bukkantam, amely a közép-amerikai Tiahuanacoban kiásott tárgyakból állott. Ezek között ugyanolyan formájú és ugyanolyan anyagból készült agyagcserepeket és tárgyakat fedeztem fel, mint amelyeket a Priamosz-kincsek bronzvázájában találtam. Ez a hasonlóság nem lehet véletlen. A fémtárgyakat analizáltattam. A vizsgálat szerint az anyagok platina, alumínium és réz volt; olyan ötvözet, aminőt sehol sem találtak az antik hagyományokban (oreikalchos), és amely még ma is ismeretlen... Mi következik ebből? Az, hogy egy közös helyről kerültek ezekre a lelőhelyekre. A tárgyaimon levő felirat megadta az eredet helyét: Atlantisz!"


Paul Schliemann feljegyzéseiben elmondja, hogy a szentpétervári múzeumban talált ősrégi papirusztekercsen azt olvasta, hogy a II. dinasztiabeli Szet fáraó Kr. e. 4571-ben hajókat küldött nyugat felé, hogy hajósai megtalálják Atlantisz országának nyomait, ahonnan 3500 évvel azelőtt (azaz napjaink előtt 10000 évvel) az egyiptomiak kivándoroltak, magukkal hozván anyaországuk minden bölcsességét. Paul Schliemannt idézve: "...az egyiptomi és a maya kultúra közötti egyezés oly teljes, hogy ezt lehetetlen a véletlennek tulajdonítani. Az egyetlen lehetőség éppen az, amit a legenda mond: egyszer volt egy nagy kontinens, amelyik összekötötte a mostani Új Világot a Régi Világgal. Ez volt az Atlantisz."

A képzelet szüleménye? Az "Atlantisz földjén készült váza" története - annak idején - valóságos sajtószenzáció volt; még a tudósok is elhitték a mesét. Hiszen az "egyiptomi és a maya kultúra közötti egyezés" rejtélye már néhány évszázada foglalkoztatja a világ tudósait: így hát sokan úgy vélték, hogy a szerencsés lelet - a titokzatos váza - révén megoldódott a tudósnemzedékek sorát vitára késztető probléma. Az után persze kiderült, hogy az egész csupán a képzelet szüleménye.

Az "egyiptomi és a maya kultúra közötti egyezés" kérdése azonban ma is foglalkoztatja a kutatókat. A tenger elárasztotta gazdag, boldog szigetről szóló mesét, jól ismerték az egyiptomiak, és megtalálható az indiai mondavilágban is, közelebbről a Mahábhárata című eposzban. A legendák és mítoszok alapjai gyakran bizonyított tények. Sokan, akik Atlantisz után kutattak, ilyen ténynek tekintették a görög Thíra szigetét.

 

Atlantisz újjáéledése - Edgar Cayce (1877-1945)

Az amerikai médium és gyógyító, Edgar Cayce (1877-1945) megjósolta, hogy Atlantisz feltámad, és újból virágzásnak indul. 1940 júniusában így jövendölt, "Atlantisz részei közül Poszeidia lesz az első a felemelkedésben. Nem kell rá sokáig várnunk, 1968-69-ben fog bekövetkezni!" A helyet is pontosan meghatásozta, a Bahamákat!

Igazán csodálatos egybeesés, hogy 1968-ban repülőgépek pilótái a Bahamáknál, Észak-Bimininél arra lettek figyelmesek, hogy a partok mentén épületek emelkednek ki a vízből. A búvárexpedíciók kiderítették, hogy a mederben kőépítmények húzódnak, amelyek hatalmas utakat, falakat, piramisokat, köröket formáznak. Amennyire a beszámolók alapján lehetséges volt, archeológusok feltételezik, hogy a "Bimini utak" emberi alkotások.

 

   bimini utak

 

bimini utak

 

Így magától kínálkozik a feltételezés, hogy Atlantiszt itt kell keresni. Sokáig a Bahamák másik oldalán lévő Sargasso-tengert gondolták az Atlantiszt rejtő tengerrésznek. De a víz alatti "utakat és falakat" évszázadokon keresztül bizonyítékként hozták fel az Európa atlanti vidékén "elsüllyedt város" létezésére. De ily módon minden, ami a tengerben emberkéz alkotta építményre emlékeztet, előbb vagy utóbb kapcsolatba kerül az "elsüllyedt város" elméletével. Platón Atlantiszról szóló meséje adta az első lökést, de a keresés az óta folyik és folytatódik...

Atlantisz – Nyelvészet 

Az egyiptomi és atlantiszi kultúra kapcsolata mára már csak nyomokban fedezhető fel. Néhány vállalkozó kedvű nyelvész végzett összehasonlításokat a feltételezett atlantiszi eredetű települések nyelveiben, és több hasonlatosságot is felfedeztek.

Az egyik legszembetűnőbb példa egy szóra, amely mind hangzásban, mind jelentésben azonos az Ó-és Újvilág számos, feltehetőleg atlantiszi eredetű nyelvében, az apa, amely mint aht, tata és ata fordul elő nagyon kis eltérésekkel. Az óegyiptomi nyelv szava az apára az atef, ami szintén hasonlóságot mutat. Még szembeszökőbb mindez az anya szóban, amely a különböző nyelvekben, mint ma, mama, mu, am, stb. fordul elő, az óegyiptomi nyelvben mut.  Egy ősi maya könyv, a Popol Vuh így ír:

"Azok, akik bámulják a napkeltét... csak egy nyelvet bírtak, mielőtt nyugatra jöttek. Itt a törzsek nyelve megváltozott; - különbözőképpen beszéltek. Minden, amit hallván megértettek, amikor eljöttek Tulanból, érthetetlenné vált számukra... Ó jaj, mi elhagytuk a beszédünket. A mi nyelvünk egy volt, amikor Tulanból eljöttünk, egy volt az országban, ahol születtünk."

Tulan - A-tulan - Atlan..., a hasonlóság itt is feltűnik. Az aztékok ugyanezt Aztlánként említik.

A szavak hasonlóságán túl más közös emlékek is fellelhetőek. Megtalálható a közös vonás a művészetekben, az ünnepekben, még a játékokban is.

Az azték mítoszok szerint őshazájukból, Aztlánból nyolc törzs vándorolt el. Az ábrázolásokon fallal kerített, hegyek között álló város képe látható egy szigeten, mely pontos mása a Platon által leírt atlantiszi fővárosnak. A város, fallal kerített, és négy út vezet ki belőle, a négy égtájnak megfelelően. Ez a szimbólum, a Napkerék sok népnél megtalálható, többek között az egyiptomi, a kelta és az indián kultúrákban is. 
 

Atlantisz