E világ sötét fátylat borított szellemem elé. A materializmus sötétségében éltem az 1998-as év nyaráig, amikor Krisztus kegyelmének érintése félrelebbentette egy pillanatra a sötétség leplét és a beszűrődő fény, megvilágította bennem mindazt a vonzódást a testi léten túli világok iránt, mely mindig is bennem élve többször próbált a felszínre törni, de anyagelvű gondolkodásommal sikerült a mélybe visszataszítanom.

Sorsom azonban mit sem törődve tudatosnak vélt szándékaimmal a 80-as évek vége felé a portrérajzoláshoz, majd a 90-es évek elején a festészethez vezetett.

Ezekben az években éttermekbe készítettem falfestményeket és olajfestményeket megrendelésre. Ekkor történt, hogy egy - Leonardó utolsó vacsorájának mintájára festett képet - melyen színészek szerepelnek apostolok helyett, Krisztus helyén, pedig Marylin Monroe, három példányban is reprodukáltam.

Akkori gondolkodásom szerint ennek a ténynek nem tulajdonítottam jelentőséget, azonban elérkezett 1998-as év, amikor is minden a feje tetejére állt, azaz éppen most fordult a világ vissza a talpára. Ekkor sorsom más vizekre vezérelt messzire a festészettől, viszont közel Rudolf Steinerhez, az Antroposophiá-hoz.

2006-ig szünet következett a festészet terén életemben. Időközben megismertem valakit, aki jelenleg festőművészként tevékenykedik. Életéről és a festészethez való hozzáállásából megtudván néhány dolgot, elindult a lelkemben valami és 2006-ban ismét festeni kezdtem, ezúttal teljes belső szabad aktus révén.

Remélem képeimet, valóban megtermékenyíti az Antroposophia és ez által sikerül karmám egyensúlyát megteremtenem.
 

Sztojka Zsolt